Az Őrség sok apró falva számos lehetőséget kínál a látnivalókon keresztül az Őrségi vidék, emberek, szellemiség, megismeréséhez.

ISPÁNK

A „Világ közepe”: Több magyarázat is létezik, melyet Ispánk történeténél már kifejtettünk. Számunkra azért a világ közepe, mert itt mindig együtt van a családunk.

Kódisállásos házak: Nem csak Ispánkra, de az Őrség egészére jellemző a több mint száz évvel ezelőtt, elsősorban a módosabb parasztok által épített kódisállásos porták.

Béke-liget: A keleti szer végén találjuk, bejáratában egy faragott székely kapu áll. A parkban játszótér is megtalálható.

Bárkás-tó: Egy mesterségesen kialakított tó, melyet a meder elkészítése után a jellegzetes talajviszonyoknak is köszönhetően a csapadékvíz töltötte fel. Fürdésre sajnos nem alkalmas.

ŐRISZENTPÉTER

Római katolikus templom

A település legrégebbi épülete a Templomszeren álló plébániatemplom, védőszentje Szent Péter apostol, akiről nevét is kapta. Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett, a gótikus bővítést pedig a XIV-XV. században kapta. A templom a XVI. században a protestánsok (reformátusok) birtokába került, és később, az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikus egyház tulajdona. A protestánsok felügyelete alatt, az országot támadó törökök elleni védelem részeként erődítménnyé alakították, vizes árkot és sáncokat építettek köré. A figyelmes látogató a mai napig láthatja ennek jellegzetes nyomait. A török előrenyomulása során több alkalommal is tovább erősítették. A templom megőrizte román kori stílusjegyeit, de a díszítő román kori freskók maradványai csak a déli falon lelhetők fel. A belső freskók barokk stílust idézik. Ez idő tájt készültek a hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek. A faragott kövek, a kisebb kirándulással elérhető jáki templom köveivel mutat hasonlóságot. Szabadon álló, egyhajós, a hajónál keskenyebb szentélye félköríves záródású. A torony a nyugati homlokzatból kilép, a szentély északi oldalán sekrestye áll. A déli homlokzatán a kapu gazdag román, egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörív záródású, a homlokzaton különböző méretű és bélletű résablakok és lizénák láthatók. A templomszentély északi oldalán egy gazdagon keretezett szentségtartó fülke, egy pasztofórium került elő 1970-ben. A késő gót alkotás kőből faragott érdekessége, hogy a látható fülke mellett a falazatban egy második, kisebb fülke is van, amelynek fedőtégláján disz látható, feltehetően egy napkorong.

A XVII. század nem kedvezett az Őrség fejlődésének. Hódoltsági terület miatt mind a török fennhatóságát és fosztogatását, mind pedig a kapzsi magyar földesurak adózási terheit bírni szükségeltetett. A magyar földesurak a „fejős tehenet” szerették volna megóvni idegen kezektől, ezért kis váracskákat, un. castellumokat építettek, melyek közül az őriszentpéteri volt a legkiemeltebb. A castellumokban hajdúk teljesítettek szolgálatot, akik a környékbeli lakosok közül származtak, és a földesúrnak teljesítettek katonai szolgálatot a javaik védelme érdekében.

Előzetes bejelentkezés után látogatható. Nincs belépő.

Téglaégető

A templomtól néhány lépésre található a kb. XV. században épült  téglaégető, melyben a templom erődítménnyé történő átalakításához szükséges téglát égették. A feltárás után 1980-as években maradványai védőépületet emeltek.

Szabadon látogatható.

Református templom

Őriszentpéteren egy református templom is áll, melyet a városszeren találhatunk. Stílusában elsősorban a késő barokkhoz áll közelebb, 1790 körül épült. II. József türelmi rendelete alapján 1783-ban itt már önálló anyaegyház keletkezett. A templom egyhajós, téglalap alaprajzú, a bejárati homlokzat előtti toronnyal. Jellegzetessége a „copf” stílusban épített orgonaház és szószék.

Szikszai Edit Helytörténeti Gyűjtemény

Az őriszentpéteri művelődési ház emeletén alakították ki az őrségi tanárnő, Szikszai Edit gyűjteményéből rendezett kiállítást.

Fotók, írásos emlékek, segítségével ismerhetjük meg az Őrség történelmét, népszokásait, helyi népvisletet. Bemutatják a térség természeti értékeit, a fakitermelés és mezőgazdaság hagyományát. Eredeti használati eszközök és viseletek, valamint belső szobarészlet és egy felépített korabeli konyha által teremtett atmoszféra pár pillanatra az őrségi ember harcos hétköznapi világának részesei lehetünk. A tárlat végén a korabeli iskolák eszközeit és gyerekjátékokat ismerhetünk meg.

NAGYRÁKOS

Római katolikus templom

Az alapvetően a XIII. században román stílusban épült templomot a XV. századi átépítés során alakították át gótikussá, majd a XVIII. században a barokk kor hagyományai alapján újították fel.

Völgyhíd

2001-ben készült el Magyarország leghosszabb, Európa negyedik leghosszabb vasúti völgyhídja. A rajta áthaladó vasút a magyar-szlovén vasútvonal része. A híd a Zala folyón, illetve a folyóvölgyön ível át 1400 méter hosszan, majd a Zsuzsanna alagútban folytatódik. A feszített vasbeton hidat 33 pillér tartja, legnagyobb magassága közel 12 méter. Egyedülálló, úgynevezett szakaszos eltolási technikával építették meg. A vasúti pályán a vonatok 160 kilométer/óra forgalmi sebességgel haladhatnak. Igazi kihívásnak mutatkozott, hogy az építők az őrségi természetvédelmi területből mindössze 7,7 méter széles sávot vehettek igénybe. Nagyrákoson, a híd lábánál évente Völgyhídi-vásárt rendeznek.

SZALAFŐ-PITYERSZER

Őrségi Népi Műemlékegyüttes

Az épületegyüttes a Felsőszeri tanösvény mellett található. A hagyományos őrségi építészet 3 jellemző épületét, a kontyos házat, a kerített házat és a kástut ismerhetjük meg. A múzeum három telek építményeiből áll: két épületegyüttes eredeti állapotában látható, a harmadik telek füstösháza áttelepített. Az épületek a korabeli faépítkezés jellemző példái. A házak kémény nélkül épültek, de a legősibb házaknál nemcsak a konyha volt füstös, úgynevezett „füstöskonyha”, de a lakóhelység fűtését is ilyen módon oldották meg. Az idelátogató a „kerített ház” fogalmával is megismerkedhet, melynek célja a háziállatok védelme volt. Az egyik oldalon áll a lakóház, rá merőlegesen a kamrák, vele szemben pedig az ólak és az istálló. A négyszög alakú belső udvart a negyedik oldalon kerítés zárja le. Ez a típusú építkezés Magyarországnak csak erre a vidékére volt jellemző, míg határainkon túl sokkal ismertebb és széles körben alkalmazták.

VELEMÉR

Szentháromság templom

A XIII. század végén épült, Árpád kori, katolikus plébániatemplom a késő román és kora gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viseli. Egyhajós, egy tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templom. A fény templomának is nevezik, ugyanis a téli-nyári napfordulók idején varázslatos fényjelenségek jelennek meg egy-egy képmezőn, mely jelenség tudatos építészeti és festészeti összmunka eredménye. Magyarország 7 legrégebbi templomának egyike, melynek kb. 800 éves, páratlan értékű freskóit Aquila János készítette. Munkáit még a szlovéniai Mártonhelyen és Bántornyán, illetve az ausztriai Fürstenfelden és Radkersburgban tekinthetjük meg.

A XVII. század elején e templom is a reformátusok használatába kerül. A reformáció a szentek tiszteletét, és képzőművészeti ábrázolásukat is elvetik, ezért a freskókat lemeszelték. III. Károly a XVIII. századi rekatolizálás során visszaadta a templomot a katolikusoknak, ámde a község népe kitart protestáns volta mellett. A templom sohasem volt önálló, napjainkig is a kercai plébánia fikiája. A gondoskodó hívő sereg nélkül maradt templom az 1808. évben már annyira romossá vált, hogy nem is használták, a berendezéseket széthordták. A beszivárgó esővíz lassan lemosta a mészréteget a falképekről, melyre Gózon Imre a szentgyörgyvölgyi református iskolamester lett figyelmes. Ezek után indult meg a templom felújítása, renoválása, mely hosszabb, rövidebb szünetek után 2003-ban fejeződött be véglegesen. A lassú folyamat eredménye, hogy a freskók nagy részét már nem tudták megmenteni. Nagyon sok értékes rész elpusztult, ám a viszontagságok ellenére felismerhetően birtokoljuk a szentélyben a piktor térdelő önarcképének töredékét, Márk evangélista oroszlánját, Máté evangélista angyalának töredékét, János evangélista sas madarát, Lukács evangélista ökrének kevés maradványát, az Angyali üdvözlet jelenetét, a lelkeket mérlegelő Szent Mihályt; a hajó északi falának alsó mezőjében a királyok vonulását, Szent László és Szent Miklós képmását, a déli falon Szent Erzsébet, a nyugati falon a Palástos Madonna ábrázolásait.

A templom az országúttól kicsit távolabb, a falu délkeleti szélén, a temető közelében található. Kulcsa a Fő út 54. szám alatt kérhető el.

Tájház: A ház, a bútorok, a különböző használati tárgyak megmutatják az egykoron itt élő emberek életkörülményeit.

MAGYARSZOMBATFA

Magyarszombatfán sok évszázados hagyománya van a fazekas mesterségnek. A faluban több fazekasmester is dolgozik, így betekintést nyerhetünk a mesterek világába is.

Fazekas ház:

Az agyagot a Római birodalom idején kezdték ezen a területen használni, különböző tárolóedények, építőkövek készítéséhez. Azóta ez a foglalkozás a mai napig fennmaradt.

A múzeum a több száz éves hagyomány tiszteletére készült.

A XIX., XX. századi fazekas ember borona- (gerenda-) falú házába és életmódjába tekinthetünk be. Jellemző volt a házban az elrendezés, a szoba, a füstös konyha, a fazekasműhely, amit az épület legrégebbi részében, a kamrában alakítottak ki. A kamra előtt, az udvaron áll a kerek cserépégető kemence kiégetett edényekkel. A szobában, elsősorban a szegényebb rétegre jellemző keményfa bútorok láthatók.

A múzeum bemutatja a cseréptálakat, edényeket és azt, hogy ezeket milyen szerszámokkal készítették. A korongozást is ki lehet itt próbálni.

A faluban az érdeklődők egy kecskefarm dolgos hétköznapjaival ismerkedhetnek meg. Lehetőség van az állatok megtekintésére, valamint a kecskesajt készítés megismerésére és a kóstolásra is.

Őrségi Vadászati Kiállítás

Az Őrség állatvilágával ismerkedhet meg a látogató. A kiállítás először a fán és a fa körül élő állatokat, következőkben a nádasok élővilágát, majd a vadászok öltözékét, használati tárgyait, vadásztrófeákat, különböző fajtájú fegyvereket mutatja be. A kiállítás épületének kertjében kis vadasparkot alakítottak ki.

Gödörháza

Gödörháza korábban kiscsoportos település volt. 1978 óta tartozik Magyarszombatfához. A falu nagy része a gerencsér mesterségből élt. A település régi építkezési hagyományát ma már csak a XIX. századi fazsindelyes, szoknyás harangláb őrzi. A talpakra épített, négyoszlopos harangláb talpait a “szoknya” sarokoszlopait tartó talpkoszorúba csapolták. A torony oszlopait felül koszorú fogja össze, erre támaszkodnak a toronysisak szarufái. A sisak alatt található a harang. A harangláb már nem az eredeti helyén áll, a tájjal való egysége szerencsére megmaradt. 1970-es években állították helyre.

ZALALÖVŐ

Az ásatások során megtalált leletek azt bizonyítják, hogy a kelta időkben alakult ki a település. A római birodalom idején jelentős fejlődésnek indult a város. Ebből az időből származik az ásatások anyagának legnagyobb része. Az egykor virágzó római városra már csak az 1973-ban kezdődő ásatások során feltárt Romkert és a múzeum leletanyaga emlékeztet. A magyarok eljövetele idején a falu elsősorban védvonal funkciót látott el. Egy XIII. századi oklevél szerint a király nyilasai laktak itt. Feltehetően róluk nyerte a település a Lövő nevet.

A mai Zalalövő Zalapataka, Zalamindszent, Nagyfernekág, Irsapuszta, Pusztaszentpéter és Lövő 1925-ben történt egyesítésével jött létre. Zalalövő 2000. július 1. óta rendelkezik városi címmel.

Zalalövő területén található a Borostyán-tó, melyet a Szőce-patak folyásának elgátolásával alakította ki 1985-1986-ban. A patakon kívül a környéken található első vízzáró rétegek alatt előbukkanó források táplálják. Nevét a község határán egykor átvezető római kori Borostyán-útról kapta.

PANKASZ

Szoknyás harangláb

A falunak temploma nincs, de értékes műemléke az 1755-ben állított szoknyás harangláb.
Az építmény fa szerkezete tölgyből készült, a harangot fazsindely védi, és maga az építmény rozsszalmából készült zsúp. Szabadon látogatható!

Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény

Az 1885-ben épült egykori iskolában több szalmából font terménytároló edény, kópic is látható, az egyik ácsolt láda 1780-ban készült, de van itt egy 1838-as öreg szövőszék is.
A kis múzeum létrehozása Kováts Béla (1922-1994) tanítónak köszönhető, aki tanítványaival együtt összegyűjtötte a faluban még fellelhető régi tárgyakat.

Kovácsműhely

A XIX. századi községi kovácsműhelyt egy lebontott boronafalú szőlőhegyi pince gerendáiból építették. Az egyhelyiséges épület nyitott előterű. Benne működőképes kovácsműhely berendezése látható.

Pankaszon található az Őrség egyik legszebb , 1755-ben épült református fa haranglábja a település legmagasabb dombján, egy lejtős gyümölcsös tetején. Négy harangtartó tölgyfa oszlopa egymást keresztező tölgyfatalpon áll, a tölgyfatalpak tartják a szoknya tíz oszlopát is. Az összes oszlopokat két irányban dúcok és könyökfák merevítik ki és koszorúgerendák fogják össze. Ezekre támaszkodnak a szoknya szarufái.

Az Őrség utolsó fennmaradt szeres települése. Régi épületeiből már csak kevés maradt fenn az építés helyén, mert az alapjaiban megváltozott életkörülmények mellett a régi formájukban az épületek nehezen tarthatók fenn. A táj legértékesebb részét az Őrségi Tájvédelmi Körzet alkotja, amely 2002. március 8-tól hivatalosan Őrségi Nemzeti Parkká alakul. A különösen védett területeken ritka növény- és állatfajok élnek. pl. tőzeglápok, fekete- és vörös áfonya, boróka, fekete gólya,  nyest, nyuszt, különleges lepkefajok. A természeti értékek mellett gazdag ez a vidék az épített műemlékekben is. Az erdők között megbúvó erődítményszerű Árpádkori templomok, a szoknyás haranglábak és Szalafőn, az eredeti környezeten felújított műemlék együttes megtekintését is ajánlom az ide látogatóknak. A turisták által különösen látogatott a festői környezetben elhelyezkedő Vadása-tó (Hegyhátszentjakab) és a Hársas-tó (Máriaújfalu), amelyek kiválóan alkalmasak fürdőzésre és horgászásra.

ALSÓSZENTERZSÉBET

Biofarm: Egész nap megtekinthetők a szabadon tartott háziállatok (kecske- és birkanyáj, szarvasmarhák szaporulatukkal, különféle szárnyasok, vietnámi sertéskonda, egyéb kisállatok). Emellett házilag készített biotermékek vásárolhatók: többféle ízesítésű kecske- és tehénsajt, vegyszermentes zöldség, gyümölcs.

A zölddió és menta pálinkájuk utólérhetetlen!

LENTI

Lenti Magyaroszág délnyugati részén, 3-as határ (szlovén, horvát, osztrák) közelében fekszik.

Lentiben található a 40000 éves gyógyvíz, a Lenti Thermálfürdő. A Szent György Energiapark a jótékony földsugárzás révén fejti ki hatását az odalátogatókra.

KERKA VÖLGY

Kisvasút a Kerka-völgyében: A Lenti és Kistolmács között közlekedő, Magyarország leghosszabb kisvasútja festői tájakon szállítja utasait. A vasútvonalhoz számtalan kerékpáros és „bakancsos” turistaútvonal csatlakozik. Megközelíthető a Mároki kápolna, a Budafai arborétum, a több száz éves pákai templom, Öveges professzor szülőháza és a szécsiszigeti Szapary kastély.

Közösségi média